Jelen cikkben az összetettebb, üzleti jellegű honlapok szerkesztéséről fogok beszélni, és saját webfejlesztői tapasztalataimra építem mondanivalómat. Ebből kifolyólag nem is kimondottan az üzemeltetőknek szól ez az anyag, inkább webfejlesztőknek.
A hatékony honlapszerkesztés alapelve az egyszerűség. Igyekezzünk mindent a legegyszerűbben, és leggyorsabban elvégezni. Mindez az egyszerűsítés persze nem mehet a minőség, vagy a funkcionalitás terhére. Azaz nem hagyunk ki semmit, amire szükség van, és két elérhető megoldás közül mindig a jobbat válasszuk. A robosztus, és bonyolult dolgok mindig tele lesznek hibákkal is.
Egyszerűség alatt azt értjük, hogy felesleges "csicsázni" a honlapot, a leendő olvasót is -, és a keresőmotorokat is a tartalom érdekli. A rendelkezésre álló felület úgyis mindig szűkös, takarékoskodjunk vele, és kerüljük a felesleges részeket. Mindenki tudja például, hogy hány óra van éppen, felesleges - és idegesítő is - egy egérkurzort követő szálló óra megjelenítése.
Ha még nagyon az elején vagyunk a készülő weboldalnak, akkor azért hébe-hóba elsüthetünk egy díszítő-modult, de amint felmerül a kérdés, hogy egy feltétlenül szükséges elemet hova is rakjunk, ne habozzunk örökre eltüntetni a funkció nélküli részeket honlapunkról.
Törekedni kell ugyanakkor a felhasználói élmény fokozására. Ez alatt azt értem, hogy célszerű mindent a felhasználó keze alá helyezni, hogy ne kelljen keresgélnie, ezerszer kattintania, mire a kívánt funkciót eléri. Ezt a legkönnyebben úgy tehetjük meg, ha saját rendszereinket egy ideig használjuk is. Ekkor számos olyan kényelmetlenségre ráakadhatunk, melyek a leendő felhasználók számára is problémás lesz.
A design-ra, és kinézetre nem térnék ki bővebben, de mindenképpen javaslom az egyszerű -, visszafogott megjelenést. Azzal nagyot nem lehet hibázni. Javaslom a célzott szörfözést olyan honlapokat keresve, melyek kimodottan igényesen néznek ki. Mások munkáit nézegetve remek ötletekre bukkanhatunk.
A másik nagyobb - és említést érdemlő - terület már inkább programozói szemléletet igényel. Törekedni kell ugyanis az újrahasznosítható kódok írására. ( Nem kell megijedni, az OOP rejtelmeibe most nem szándékozom elmélyülni. :)
De nézzünk erre egy példát: Én személy szerint sokat dolgozom különféle tartalomkezelő rendszerekkel (Joomla, Drupal, stb.), de amikor a saját weboldalaimról van szó, akkor általában a magam számára kifejlesztett tartalomkezelő-motorral dolgozom.
Ennek előnyei: - Minimális forráskódot tartalmaz, így minden további nélkül átlátható a működése. - A sok felesleges lehetőség helyett csak a szükségeseket tartalmazza a saját igényeimnek megfelelően - Egy átlagos tartalomkezelővel szemben egy hatalmas kaput hagytam a forráskódok tartalomként való kezeléséhez (ami érthető módon korlátlan szabadságot eredményez, lásd az okosan.org felületein egy komplett levelezőlista-rendszert is meg tudtam valósítani.)
Fentiekből persze látszik, hogy ez így nem egy minden igényt kielégítő eszköz, viszont nagyon könnyen testreszabható és bővíthető, így ahol a funkcionalitása elegendő, ott bizony fel is használom.
Érdemes továbbá a weben elérhető modulokat használni. Például nem javaslom senkinek egy saját chat-modul megírását, hiszem ezer és egy ingyenesen is elérhető forrással rendelkező ilyen van az interneten. Egyszerűen rákeresünk a google-ban, letöltjük, nagyjából megértjük a működését, ez alapján kicsit testreszabjuk, és beillesztjük a saját honlapunkba.
Én komplett rendszerek egy az egyben történő használatát csak akkor javaslom, ha eldöntöttük, hogy hosszútávon mindig mindent azzal a rendszerrel kívánunk megoldani. Ebben az esetben igyekezzünk magunkat kiképezni a kérdéses rendszerből. Például ha a Joomla tartalomkezelő tetszik nekünk, és letesszük mellette a voksunkat, akkor képezzük is magunkat a témában!
Ellenkező esetben elég gyakran fogunk úgy járni, hogy egy igen egyszerű -, de szükséges funkció megvalósítása miatt jóval többet fogunk dolgozni mint kellene. Lehet, hogy rossz a példa, de mondjuk a honlapunkon szeretnénk dupla hasábokban látni a cikkeket, de a letölthető erre szolgál bővítmény hibás, akkor állhatunk neki áttúrni a többezer-, több tízezer sornyi kódot.
Ha nem akarunk például elkötelezett Joomlások lenni, ráadásul igen változatos területeken építünk weboldalakat, akkor célszerű az alapokat mindig előről kezdeni, de a korábban már bevált kisebb építőkockákból építkezni. (Ezeket a kisebb funkcionalitásuk miatt jó eséllyel nem kell majd változtatni se.)
