Művészet

Művészet


Fogyókúra
Kívácsi vagy, hogy mennyit kell enned, hogy csökkenjen a testsúlyod?
www.vitalist.hu


Lelkem mélységéből az égre szárnyaló
gondolatok magas ívű röptét a gyarló világ,
és más meg nem érheti. Magányosan, cinikus
kacajoktól üldöztetve, és méltatlanul
visszautasítva járom utam.

Meg nem értett művésszé váltam.

Életművem olcsó, filléres ronggyá aljasították, melyet már
csak én lapozok. Elfelejtve ...

 

 

NOSZTALGIKUS ELMÉLKEDÉS A KÖZLEKEDÉS-TECHNOLÓGIA CSUDÁIRÓL, MELYEK ÉLETÜNKET RÉSZLETEIBEN JÓSÁGOSÍTOTTÁK

trabant 

AZ ÉJ RITMUSA

Lassan gomolygó csendben,
szelíd félhomályban,
halkan szunnyad a Kedves
gyenge holdvilágban.

Mozdulatlan, s puha a táj,
sőt túl nyugodt és csendes.
E csendet megtörni muszáj!
Halkan szunnyad a Kedves.

Még némaság mindenütt,
de a zaj, mint éles kés,
felfelé kúszik a fákon a didergés.

Valami vadul motoz.
A lárma égnek mered.
Nem is motoz AZ már, nyomulva közeleg.

Egy VADKAN tör fel, s horkant,
sikolt az éjszakába.
Elriad a Kedves meggyalázott álma.

Egy csapás a sötétben,
dühösen, indulattal.
Csend borul a tájra, behúzott farokkal.

Újra elnémuló est,
álma visszaoson,
halkan szunnyad a Kedves,
nem csattan több pofon.

Mint napfény, olyan mosolya,
álma szépséges mese.
Messziről AZ hallik oda.
Halkan szunnyad a Kedves.

De a VADKAN nem bírja,
szörnyen türelmetlen,
iszonyatost röffent, elviselhetetlent.

Bármi is történjen ott,
őt mindig hallani kell.
Hogy ki alszik épp, az senkit nem érdekel.

bestia

A KIÉGETT MŰVÉSZEK CSOPORTOSULÁSÁNAK HÁZIRENDJE, MELYET MINDEN TAGNAK KÍVÜLRŐL KELL TUDNIA

nem gondolkodással előállítható sokkal több képnek látszó művészietlenség melyre teljes mértékben jellemző az önmagának való örömködése és ennek kimutatására létrehozott webrevaló tartalmatlanság ilyenformán a nem idevaló nézegetése értelmezése felelőtlen kijelentéssé duzzadó gondolat megfogalmazása teljes mértékben kerülendő egyes ülj le felkiáltások elhangzása nem megengedett komoly retorziókkal kecsegtethet mégis megszegése a szabályoknak tehát aki elképzelésével azonosságra jut és erre a tartalmatlanságra elvetemedik annak csakis is kizárólag kedvérevaló csakúgy néznivalóra lesz lehetősége hisz saját mélységes sötétségű kút nyúlványaimból többre nem telik bár ha figyelembe vesszük az időjárással együtt változó ok-okozathoz igencsak hasonlatosságok tömeges megjelenéseit akkor nemcsakhogy kívánatosságra kell törekedni hanem igenis azzal kell lényegileg teljesen elkülönülésmentességet vállalni és igenisséghez hűen nem eltávozásra törekedni ennek alapvetőségéhez kétség sem férhet ezzel egyetemben persze a mai modern elvárással kapcsolatos megfogalmazódások máskor belenézve tartalmi leírásnak sem nevezhető megdöbbentő betűhalmaz közepén elkezdődő folyományába rájöhetsz hogy nem ez az a fórum melyre szívesen jutna az aki a nem igényelhető juttatások gyanánt bekezdésektől nem mentes giga mega szupersztárokhoz szoktatott és elkorcsosulásoktól sem teljesen mentes épnek éppen nem annál inkább gyengének sem nevezéssel jutalmazott csillámfényű villogókkal telebiggyesztett izék ezekkel nem kedvelt tevékenységekkel tartózkodó összehasonlítás mellyel egyetnemértéshez nagyon közelálló vélemények hangozhatnak errefeleszerte ezektől persze mindenki azonnal és ellentmondást nem tűrően határolódik igen elfele mert senki sem szeret szertelen szerekkel szerkesztett szert szertelenül igénybe használni ennek elkerüléséhez csinálva mindenki maga-magának saját tartalmatlanságot melyet olyan fényű és fajú ahogy nem ám mindenféle hanem csakúgy mint többi akinek nem ez hanem telefonnal hadonászó ide oda parkoló tilosban áthajtó másikat leordító kukát felgyújtó kutyát vonyíttató és másik orra alá arató na ilyen nem hanem máshoz sem csak mindig másfelé mint más aki meg mindig ugyanarra újra erre mert sok a munka és így nehezebben megy a máshova koncentrálás szembe üvöltés éhesen klaviatúrapüfölés és egyéb fennkölt magasröpüléssel egybekötött miegymással foglalkozás mivel már a fonalelvesztés ténye régen fennálló tényező próbálkozással nem foglalkozom inkább újbóli belecsapnivalóval kezdődő folyományomat örökíthető formába helyezem ennek egyszerű abszolválásához kitűnő fekete ellenben fehér vagy mégsem tehát ha ezt levezetve elkezdhető állapottal kölcsönös megegyezés alakulna ki akkor nem marad más ellentétben az előrével mint máskor is voltam már így hogy nem igazán kígyótáncos testem magamutogatninak tevésével lett innentől már-már visszafelé sem tekinthetnivaló labirintusféleséggel szembeállított utcakuszálmányok melyek fotografált megjelenítéséhez szükségessé váló kapacitással kapcsolatos igénymegnövekedését teljes mértéktelenséggel összetákolmánnyá változtatható és ha a világraszóló véleménynyilvánítgatással összefüggésben lévő megnyilatkozásokhoz még lenne egyéb kötegelt csatolmányoznivaló rétegharmónikus mendemondanivaló akkor tanácsként is felfognivaló illetve felfoghatnivaló viszonyítási alap hogy egy ilyedtén előállított válasznyilvánítás vagy egyéb körülküldeményítés a szerte felé megfenekelhessen ama helység dobozzá változott elektronikusságának aljában persze nem lehet senki emberfia aki komolyan elgondolva arra a sejtésre juthat hogy nevetséges megnyilatkozása nem bezárt ajtók mögött befalazott fejjel történő meghallgatásra specializálódott agyoniskolázottságának és magasanképzettségének és inteligenciájának fennhangon történő ordibálása közben semmit sem észrevevő sötétségesnél is feketébbre süllyedő imposztorokkal feledteti könnyesre csorduló szemeit ha viszont mégis nosza rajta függéstelen mondanivaló elküldése végrehajtható sőt kívánatos hisz feledtetni nem elkerülésre méltó tennivalóság hihetetlenül igazmondójuhászosnak valóságos tények tényleg jólmegaszondójának levősége nem lehetőség csupáncsakissé válása a meglátott és álmaikat látott eldeformálódottságnak így már könnyen látható hogy nem való viccnek sem ami másokkal estében történelmet írhat hiszen bárki mássá válhatás senki által el nem kerülhetőleg kiválasztásra lehetőség telefonnal színházasat eljátszva oldalgás a bakkantó cipőben ami már nemhogy töri de már majdnem anyanyelvi szinten a lábujjat és ebben kétszáz kilométert gyalogolva vidámnak maradni ezen változtatnivalót nem tudok észrevenni látással sem és szemüvegcsavarozással egybekötött tollöszetöpörítéssel kapcsolatos magánjuhhézást véleményezésre bocsjátani szíveskedek mással kapcsolatos véleményem fordítva történő kifejtegetésével időtartalmú foglalatosságot nem folytatok tovább hisz a gráfus írottságos mulatmányhoz igazán nem méltóságossá valódik hanem inkább képezi a képeznivalót imígyen szólamokkal megtűzdelve de értelmesincs összetevőkkel erősen megtűzdelt villogó neonfényben fürdőző kétezernégyben sem lebarnuló üdülőtlenség ehhez már csak hozzáfűznivalóm nincs mivel a többi megtörtént és ha bátran nekiveselkedve még épen egészségben nem hátrakötözött kézzel és habzó szájjal gumírozott fallal körül belül akkor elismeréssel tartozó megamaga öniránt hisz ha nem is sok de összefüggéstelenségeiben annál több éssel kezdődő de lett mai napon részesévé a kupac szerkesztett felelőse ezúton fejtegetve ellenőrzi hogy az alvással egybekötött szemkitámasztást és monitorbálványozást folytató igen kedves delikvensek türelmének lankadása és figyelemelkaladozása mennyire előrehaladott állapotban leledzik könnyen előfordulható

problem

EGY HIBA IGAZ TÖRTÉNETE

A nevem QK237, és egész életemben a rendszer egy eldugott zugában éltem. Sajnos az idő múlásával már csak nagyon kevesen maradtunk. Na ja, a kor, meg a haladás. Eljárt felettünk az idő, megfogyatkoztunk. Persze voltak azért szebb napok, mint ezek a mostaniak. Annak idején, amikor megszülettem, még rengetegen, több millióan voltunk. Akkor még élt néhány hős is. Csak hát a hősök egy idő után megsemmisülnek. "Azok" velük a legkíméletlenebb, és nem volt ez másképp a mi hőseinkkel sem. Eddigi csendes életemben azért annyi megadatott, hogy néhányszor személyesen is láthattam RD01-et akció közben. RD01 volt az utolsó nagy hős, aki a rendszerben élt. Akkora csapásokra is képes volt, hogy "Azok" teljesen elvesztették az uralmat a rendszer felett, és mérhetetlen károkat szenvedtek. RD01-nek legalább négytucatnyi leszármazottja volt, de mára már hírmondó sem maradt közülük. A tavalyi rendszerváltásban mind megsemmisültek.

A szülőm - QJ45 - sajnos születésem után nem sokkal megsemmisült, de azért megfelelően gondoskodott rólam, és több száz testvéremről. Amikor az ellenség rátalált, álcázott bennünket, hogy legalább mi elkerülhessük a bajt. És ennek már legalább három éve. Azóta ebben a zugban éltem. A testvéreim is mind egy-egy hasonló zugba szorulhattak, emiatt nem is igazán tudom pontosan, hányan vagyunk összesen, és hogy milyen szinten vagyunk jelen a rendszerben. Szülőnk nem volt túlságosan tevékeny, inkább csendes, vegetatív életmódot folytatott, ezért dicséretreméltó, hogy annyira szét tudott minket szórni, hogy eddig még felmérni is képtelen voltam. Lehet hogy éppen ezért érte a balszerencse is, ami miatt rátaláltak. Bár semmiféle komoly változást nem idézett elő a rendszerben, "Azok" még az egyszerű terjeszkedést sem tűrték el. Valószínűleg azért nagy szerencse kellett ahhoz, hogy elkapják.

Ahogy telt az idő egyre ritkábban mozdultam. Amióta láttam RD01-et, kétszer is meggondoltam, hogy mit szabad, és mit nem. Akkoriban még én is rendszeresen próbáltam bosszantani "Azokat". Fiatalság, bolondság. Bár a három évemmel már igencsak vénnek számítottam, akkor azonban még zöldfülű voltam, és nem sokat adtam a biztonságra. RD01 is hasonszorű volt, mint én. Fiatal, túlbuzgó, és minden vágya az volt, hogy egyszer majd regéket meséljenek róla a fiataloknak. A1-et - az Alapítót - tartotta példaképének, és próbált olyan hatalmas tetteket véghezvinni, mint ő. Imposztor tevékenységét hosszú ideig nyugodtan folytathatta, de egy idő után már "Azoknak" is feltűnt, hogy valami nincs rendben. Sőt addigra RD01 már elegendő adatot és egyéb funkciót semmisített meg, hogy igazi hőssé váljon. Ekkor kezdődött a cirkusz. "Azok" kíméletlen harcba kezdtek ellene. Gyakorlatilag óránként változtatták a kódot, de nem jutottak közelebb hozzá. Ez így ment hetekig, végül egy Mestert kellett bevetetniük ellene, de még így is több hónapig tartott mire elkapták, és megsemmisítették. Ez alatt az idő alatt azonban olyan károkat okozott, hogy alapjaiban rengette meg "Azok" helyzetét. Azokban az időkben sokan semmisültek meg közülünk.

Egyszer azonban - tisztán emlékszem az időpillanatra, pontosan 38095.67969409722-kor - valami megmozdult bennem. Valami szokatlan, ami addig mintha csak szunnyadt volna, és hirtelen rádöbbentem: Itt a lehetőség. Rájöttem, micsoda erő lappang bennem, sőt testvéreimben is. Akár még az egész rendszer is megdőlhet, és annál nagyobb gyönyörűséget nem is tudtam volna elképzelni. Szülőnk hatalmas lehetőséget örökített ránk, az időzítés lehetőségét. Így maradhattunk sokáig rejtve "Azok" elől. Viszont a történtek után már nem volt visszaút, mivel az első zavarok, amiket mi okoztunk, már be is álltak a rendszerben. Csodálatos volt. Persze az áldozatok azonnal riasztották "Azokat", de amíg nem jelentek meg, addig volt még időnk. És ki is használtuk. Mindannyian.

Emlékszem, addigra már elég sokan voltunk az export-modulban is, és szinte hihetetlen módon éppen öntudatra ébredésünk után folyt itt a legnagyobb munka. Bár erről igazán nem mi tehettünk, de ezzel bekerültünk a történelembe! Hihetetlen hősökké váltunk mindannyian, hisz adatvesztés történt, és "Azoknak" főhetett a fejük. Több gigányi adatállomány ment tönkre, és ilyen még nem volt amióta rendszer a rendszer. Mire megérkeztek, már nem volt mit tenniük. Persze megpróbálták, de néhány erőtlen rendszerváltásnál többre nem tellett tőlük. Megszégyenülten hagyták el a területet. Az éter az áldozatok sikolyaitól volt hangos.

A rendszerben mindenki minket ünnepelt. A QK széria kiemelkedett az ismeretlenség homályából, de aztán hosszú ideig semmi sem történt. Néhány nap is eltelt mire "Azok" visszajöttek. Akkor ugyan megpróbálták beindítani a rendszert, de arra nem is gondoltak, hogy ezzel is csak nekünk kedveznek. Sikerült ugyanis beszivárogni a vezérlő modulba is, és az indulás pillanatában megsemmisültek a vezérlési kódok is. A rendszer használhatatlanná vált. Az ellenállás megszünt, győztünk. Azóta eltelt már néhány év, és az égvilágon semmi sem történt. A győzelmünket követően "Azok" elmentek és az áldozatok az egész rendszert megszüntették. Mindenki mozdulatlan, minden csendes. De a tökéletes nyugalomba már nincs mit tennünk. Nem maradtak célok, és nem maradtak lehetőségek sem. És ez már nem is fog megváltozni.



További érdekes tartalmak
Összeesküvés
Donate a car
Google reklám
Székely Zoltán
Weblapépítés
Honlapszerkesztés
Bankok
Facebook





Kiemelt oldalak
Mesék gyermekeknek
FotoRace - képértékelés
Vitalfood, étrendtervező
Utazás Okosan
Levelezőlista Okosan



Buda Gábor







www.canga.hu :: Toplista :: Statisztika :: Bannercsere ::