Az utóbbi időkben számos helyen lehett arról hallani, hogy "elvetemült szakik" mindenféle hulladékból működő fűtést képesek eszkábálni. A TV is adta, a neten is terjed, de miről is van szó pontosan?
Ezen az oldalon leírjuk, hogy mi is a sörkollektor, és hogyan kell készíteni, mire lehet számolni a működtetése közben. Én is elkészítettem egy ilyen kollektort, és a tesztekről is közlök eredményeket. De akkor nézzük sorjában!
Állítólag az egész Kanadából indult, illetve jó pár éve Amerikában is nagy divat volt a sörkollektor építése, de mivel ott nincsenek a spórolásra annyira rászorulva, így hamar le is csengett a divat.
Nálunk azonban más a helyzet! Itt igenis megéri kicsit utánajárni mindennek, hisz a fizetésünk jelentős része a fűtésre megy el. Nem mindegy tehát, hogy mennyit is tudunk ebből megspórolni. A félreértések elkerülése végett azonban itt az elején le kell szögezni: A sörkollektorok, vagy légkollektorok használatával nem lehetséges a hagyományos fűtési rendszerek kiváltása, tehát a gázszámlát nem lehet elfelejtenünk. Azonban a fűtési szezonunk lényegesen lecsökkenthető, akár egy-két hónappal is!
A megépítéshez szükséges költségek pedig az egyéb alternatív fűtési rendszerekhez képest jóval hamarabb megtérülnek. Egy hőszivattyú, vagy vizes napkollektor bolti áron számolva több százezres, sőt milliós költség, melynek megtérülésére még az unokáink is várhatnak. Akik ilyet szerelnek be, azok nem spórolni akarnak, hanem például csak függetlenséget a gázszolgáltatóktól! Egy házilag elkészített sörkollektor megtérülése a felhasznált anyagoktól függően akár két év is lehet!
És hogy működik-e a dolog? Határozottan IGEN! Mielőtt a megépítésbe belekezdtem volna engem is gyötört a kétség, hogy vajon érdemes-e belevágni, és több tízezer forintot kockáztatni? Végül azonban győzött a kíváncsiság, és a megépítésre szánt pénzre úgy tekintve, mintha elhagytam volna elkészítettem az első sörösdobozokból összerakott kollektoromat. Az első tesztek azonban igen meggyőzőek voltak, szóval nem bántam meg egyáltalán.
A lényeg nagyon egyszerű. A szoba levegőjét a falon keresztül kivezetjük a szabadban lévő sorosdobozokba, ahol azokat a nap süti, és így felmelegszik a levegő, amit aztán visszavezetünk a szobába. A levegő áramlásáról egy ventillátor gondoskodik.
Igen, a falat át kell fúrni, és igen fogyasztja az áramot is!
De mindez még így is megéri!
Én a sorkollektor.hu oldalán szedtem össze az építéshez a legfontosabb információkat, az itt található képek egy része is onnan van. Ott rengetegen építettek már ilyet, és mindenki dícséri. Ráadásul sokan végeztek komoly számításokat is, miszerint egy 1 négyzetméteres kollektorfelület hozzávetőlegesen 1 kW-ot termel napos időben.
Itt látható pár megépített kollektor:
A legfontosabb szabály, hogy igazándiból nincs szabály! Csak arra kell figyelni, hogy a levegő áramoljon, süsse a nap, és akkor működni fog. Persze, ha a már kikísérletezett formáktól eltérünk, akkor romolhat a hatásfok! A következőkben az általam megépített kollektor leírását teszem közzé.
1 - Gyűjtő 2 - Szigetelés 3 - Sörösdobozok 4 - Osztó 5 - Légterelő 6 - PC táp 7 - Ventillátor
A részlete Google Sketchupban megrajzolt tervet itt éred el.
Érdemes a megépítés előtt részletesen "megálmodni" mindent! Érdemes egy tervet is készíteni, hogy előre átgondolhassuk a problémás pontokat, illetve fontos azt is eltervezni, hogy hova is akarjuk majd tenni a kollektort!
Ez utóbbi ideális esetben egy egy évig tartó folyamat, amikor is folyamatosan figyeljük a házunkat, hogy mikor hova süt a nap, és aztán a legnaposabb helyre építkezünk. Azonban a mai rohanó világban már erre is van program. A Google Sketchup programjában egy megrajzolt házon végigkövethetjük az árnyékok alakulását egész évben.
A kollektor dobozát fából érdemes megcsinálni. Én úgy méreteztem, hogy beleférjen a ventillátor is, mert a párom közölte, hogy a szobába semmiféle plusz dobozt nem tehetek, szóval csak így tudtam megoldani. :) A végén valamiféle - lehetőleg sötét - időjárásálló és UV-álló réteget kell képezni rajta, hogy sokáig bírja! A hátulját OSB lapból készítettem, a merevítéseket pedig tetőlécből.
Nekem az átlagosnál nagyobb méret miatt a súlya is nagyobb lett, így a felfüggesztési pontokat jól megerősítettem.
A dobozt közetgyapottal szigeteltem ki, hogy a nehezen összegyűjtött meleg ne a szabadba menjen. Mivel üzemidőben akár 100 fokokra is kell számolni, így a hungarocell nem jó, mert elolvad!
Ez a két elem hivatott a kollektorba beszívott levegőt előszö szétosztani a sörcsövekbe, majd a felmelegedés után összegyűjteni a sörcsövekből, és visszavezetni a szobába! Sokan csinálják az egészet alumíniumból, de én ezt is fából alakítottam ki. Illetve gyakorlatilag a kollektor dobozát alakítottam ki úgy, hogy egyben ezt a feladatot is ellássa. Aluminium lapot egyedül csak a tetejére tettem, ahol éri a nap. A sörösdobozoknál kisebb hatásfokkal ugyan, de az is gyűjtse a meleget!
Az osztó, és a gyűjtő elrendezése nagyon hasonló. Mindkető besejébe ferde deszka került, hogy a sörcsövekbe egyenletesen áramoljon a levegő. Ugyanezen okból a be-, illetve kivezetések egymással átlósan szemben helyezkednek el, és még különféle légterelőket is építettem bele. (Vannak, akik a sörcsövek beömlőnyílásainak szűkítésére esküsznek.)
Itt érdemes nagyon figyelni a tömítésekre, hogy sehol se "fújjon ki" a levegő, ne vesszen kárba az energia!
A sörösdobozok alját és tetejét kivágjuk, összeragasztjuk, és kész is egy sörcső. Célszerűen a lehető legnagyobb keresztmetszetet biztosítsuk a levegőnek! Vannak, akik a sörösdoboz alját csak kifúrják, és így ragasztják egymáshoz őket, és vannak akik az egész alját levágják, és egymásba csúsztatják őket. Lényegi különbség szerintem a külcsínyben van, én a csúsztatós módszert alkalmaztam. A sörcsöveket aztán matt fekete festékkel jól beecseteltem, és a festékbe még vasport is kevertem a jobb hőfelvétel reményében. Ezt - emlékeim szerint - kályhafénynek híják.
Ahhoz, hogy az egész működjön levegőáramlás kell! Minél erősebb, annál jobb! A hiedelmekkel ellentétben ugyanis sokkal jobb ha több alacsonyabb hőmérsékletű levegő kerül a szobába, mintha kevesebb de melegebb levegő! Például ha kollektort úgy állítjuk be, hogy nagy légárammal 40 fokos levegőt fújjon a szobába, akkor több energiát tudunk kivenni belőle, mintha csak alig-alig "lehelné" a levegőt, de az 100 fokos lenne.
Tehát ehhez a feladathoz érdemes a radiális vagy "mókuskerekes" ventillátorokat használni! Az axális ventillátorok teljesítménye kisebb.
A tipikusan jól használható ventillátor a Ford Escort fűtőventillátora (vagy ilyesmi), ami már számos kollektorban bizonyított teljesítmény szempontjából.
A ventillátorok áramellátására én egy kiszuperált számítógép tápját használtam, ami fixen képes 12 voltot adni, így a fenti vetillátort könnyedén viszi. Sok helyen olvastam, hogy mindenféle elektronikákat csináltak az induláskor fellépő túláramok kezelésére, de nekem enélkül is remekül üzemel.
A vezérlését egy egyszerű Hajdú bojlerbe való hőszabályzóval oldottam meg, aminek az érzékelőjét a gyűjtőbe helyeztem el. (Igazándiból az általam használt vetillátor 3 fokozatú, így három érzékelővel mindhárom fokozatát kapcsolgatom.)
A kollektor lefedése nagyon fontos. Enélkül üzemképtelen, azaz nem melegíti a levegőt. Illetve olyan szerény hatásfokkal, ami használhatatlanná teszi. A fedés lényege, hogy a sörcsöveket megóvja a kültér hidegétől, a széltől, ugyanakkor a napsugarakat átengedje.
Erre tökéletesen megfelel egy üveglap is, ám annak sérülékenysége, és ára miatt érdemesebb inkább polikarbonát lapokat használni. Figyelni kell a hőtűrésre, és az UV állóságra is. Vannak ugyani s olyan lapok (valami SAN lap, vagy mi), melyek nagyobb hőhatásra megolvadnak, illetve a nem UV álló kivitelek egy-két év alatt besárgulnak, elöregszenek!
Sokan használják az üregkamrás polikarbonátot, aminek van némi szigetelése is, én azonban a tömör fajtát választottam, hogy a napsugarakat jobban átengedje. A legvékonyabb fajta 1mm vastag, ami nagyobb felületeken behajolhat. Ha ezt választjuk, akkor érdemes kis ívet vinni a felületbe, hogy tartást adjuk a polikarbonátnak!
A fedést lég-, és vízmentesen illesszük a házra, ott semmi se ki, se be nem menjen!
A kezdeti hitetlenkedés után én elkötelezett sörkollektorépítő lettem, és sorra fogom készíteni a kollektorokat, amíg van hely a házamon! Minden kezdeti várakozásomat teljesítette az első összeütött kollektor.
A bekerülési költség kb 60.000Ft volt, de gyakorlatilag mindent vennem kellett. Deszkát, szöget, festéket, stb. Minden otthon talált alkatrész csökkenti az árat. Ez egyébként számításaim szerint két év alatt fog megtérülni! (Majd jelzem itt is az eredményt! :D)
Az első elsietett tesztet fedés nélkül végeztem. A kinti 8 fokos levegőből félig beárnyékolva is 9 fokosat csinált. Ez elég gyér eredménynek tűnt, így kicsit el is keseredtem, de azért még befejeztem az építést.
Szerencsémre! Ugyanis a második teszt során a befejezett - befedett - kollektor a kinti 9 fokos levegőből 1 perc elmúltával már 35 fokos levegőt csinált, amit nagy légáramlás mellett tartani is tudott! Ez a szobai 20-22 fokos levegővel már 45-50 fokos befújt levegőt jelent! Ez pedig igencsak jó eredmény a felhasznált 200Wattos PC táp áramfelvételéhez képest!
Nyáron ugye nem akarunk fűteni, így valamit tenni kell a sörkollektorral. Én nyáron átkapcsolom direkt vezérlésre, lefedem egy ponyvával, hogy ne melegedjen túl, és a levegőbeszívását átkapcsolom úgy, hogy ne a szobából szívjon, hanem a szabadból. Ekkor esténként a hűvös levegőt tudom vele bepumpálni a lakásba, ami a légkondi hiányát pótolja valamelyest!
Eltelt már némi idő a használatbavétel után, így beszámolok a bővebb tapasztalataimról is. Amit tudni kell elöljáróban, hogy közel ideális tájolással sikerült a kollektort elhelyeznem, így gyakorlatilag reggeltől estig éri a nap.
Tapasztalatok:
